A 10. helyen zárta az őszi szezont a Carbonex-Komló kézilabdacsapata. Sokak véleménye, legjobb nyári igazolásunk a Balatonfüredtől érkezett edző, György László volt. A bajnokság felénél kértük mesterünket egy rövid értékelésre. Fotó: Péter Szabó Zoltán
-A félév távlatában miként látod, nem hoztál rossz döntést, amikor a komlói ajánlatot elfogadtad?
Gy.L.: „Nyilván nem. Az itt tapasztalható közeg, ez a miliő azonnal megfogott és jó érzéssel töltött el. Nagyszerű a közönség, a szurkolótáborunk, a csapatot körülvevő stáb, és nem utolsósorban a csapat tagjai is maximálisan partnerek voltak az elvégzett munkában.”
-A szezon végéről kezdeném: több dicséret is elhangzott a szurkolók részéről, hogy – a sérültek és egyéb okból hiányzók ellenére – keményen beleálltunk az utolsó két fordulóban a Veszprém és a Szeged elleni mérkőzésbe.
Gy.L.: „Igen, én is úgy éreztem. Annak ellenére, hogy Veszprémben nagyobb arányú vereséget szenvedtünk, a tőlünk telhetőt megtettük. A Szeged ellen itthon is jól harcoltunk, teljesítettük azokat a célkitűzéseket, amit előtte megbeszéltünk. Nyilván sok oldala van ennek a két mérkőzésnek. Felmerülhet, hogy mennyire volt ebben partner az ellenfél. De azt gondolom, ha a saját magunk játékát és teljesítményét értékeljük, akkor azt kell mondanom, hogy ezen a két meccsen jól vizsgáztunk.”
-Izgalmasan alakul a bajnokság. Különösen a tabella második felében nagyon szoros a mezőny. Milyen érzésekkel tekintesz a hátrahagyott időszakra?
Gy.L.: „Természetesen vegyes érzéseim vannak a félévet tekintve. Fájóak voltak elsősorban a Csurgó, illetve a Budakalász elleni elhullajtott pontjaink. Ha legalább hárommal több lenne, akkor elégedettek lehetnénk. Egy nagy skalpot– a Fradi ellen – még az elején szereztünk, ami nagyon fontos volt. Jelen pillanatban nyolc pontunk van, ezzel gazdálkodunk, és készülünk a következő nagyon, nagyon fontos mérkőzésre. (Februári szezonnyitó: Carbonex – NEKA – a szerk.) Ez hamar itt lesz, már most minden idegszálunkkal arra kell törekednünk, hogy azt a mérkőzést megnyerjük.”
-Szakmai szempontból mi jelentette a legnagyobb kihívást ősszel?
Gy.L.: „Ha megnézzük a védekező- és támadójátékunkat, akkor kijelenthető, a lőtt gólok száma az, ami elmarad az elvárttól. A kapott gólokkal azt gondolom, elégedettek lehetünk. A felállt védelmünk összességében jól működött. Nyilván működhetne jobban is, és azon is vagyunk. Inkább a támadójátékkal és a góllövéssel voltak problémáink. Dolgozunk rajta, bízom benne, hogy a következő félévben eredményesebbek lehetünk az ellenfél kapuja előtt.”
-Mely posztokon nyújtottunk jó teljesítményt?
Gy.L.: „Irányító poszton összességében jól működtünk. A védelmünk közepe nagyon jól helytállt. Támadásban a balátlövők sok góllal segítették a csapatot. Beállóink jól megosztották egymás között a feladatot, hasznos tagjai voltak a csapatnak. A lényeg, ahogy azt korábban is említettem: azon kell dolgoznunk, hogy a mérkőzéseken a gólok számát növeljük.”
-A karácsonyt és az újévet családjuk körében töltik a játékosok. Miként alakul a felkészülés?
Gy.L.: „A szezon zárásakor még felmértük a fiúkat. A szabadság alatt pedig egyéni feladatokat kaptak a játékosok. Január 6-án délelőtt 11 órakor kezdjük a közös felkészülést. Onnantól ismét elkezdődik a daráló. Edzőmérkőzéseket játszunk a Szigetszentmiklóssal, a Budai Farkasokkal és valószínűleg a Vinkovci is ellenfelünk lesz. De akár felkészülési meccsnek is felfoghatjuk a Tatabánya elleni hazai Magyar Kupa találkozót.
Tapasztalt szakvezetőnk legutóbb a Balatonfüredet irányította. A Balaton-parton töltött négy év alatt a bajnokságban és a Magyar Kupában is bronzérmet szerzett csapatával. A fürediekkel kipróbálhatta magát az Európa-ligában, ahol a csoportkörben voltak érdekeltek. Edzőként korábban megfordult a Dunaújváros NB I-es női csapatánál. Játékosként a Dunaferrel ért el sikereket, ahol játékostársa volt a komlói Tolsztih Szergej és Szergej Kuzmicsov. Edzői pályafutása során – mások mellett – együtt dolgozhatott Mikler Rolanddal, Zubai Szabolccsal, Császár Gáborral, Bánhidi Bencével, Bodó Richárddal és Ancsin Gáborral is.