A mérkőzés szereplőinek véleménye – Fotó: Péter Szabó Zoltán
Bíró Balázs, a Gyöngyös mestere: „Nem ismerem a kezdődobást elvégző kisfiú történetét, de csapatom nevében szeretnék neki minden jót kívánni. És Urbán Egonnak is hasonlót, hogy minél hamarabb vissza tudjon térni a pályára! Egy olyan helyszínen, ahol végletekig kiélezett mérkőzésre számítottunk, de 21 labdát adtunk el, nyilván ezzel lehetetlenség győzni. De másról szeretnék beszélni: nem szeretnék csúnyán fogalmazni, de akarati tényezőkben fölénk nőttek a hazaiak. Nem tudom, hogy gondoltuk ezt, egyértelműen nem erre készültünk, de ebben a közegben, ebben a csarnokban, ebben a miliőben úgy, hogy a hazaiak jobban akarnak, nem lehet nyerni. Tavaly nem ebben a mentális állapotban voltunk a mérkőzés alatt, meg is volt az eredménye, mert kézilabdázásban fel tudjuk venni a versenyt a Komlóval. De ha mentálisan fölénk nőnek, akkor mindegy, hogy kézilabdázunk, annak eredménye a sok eladott labda. Nem volt olyan szegmense a mérkőzésnek, amiben jobbak voltunk, teljesen megérdemelt a hazaiak győzelme.”
Podoba János, a Gyöngyös kapuvédője: „Először is gratulálok a hazai csapatnak, mert jobban is akartak és jobban is kézilabdáztak. Ahogy edzőnk is fogalmazott, egy csapat így nem játszhat ebben a csarnokban. Nagyon sajnálom a mai teljesítményt, igazán nem tudom, hogy történhetett pontosan. Nehéz nyolc napunk volt, három mérkőzést játszottunk. Kevés időnk volt készülni, azonban ez nem mentesíti a csapatot. A három hét szünetben el kell gondolkodnunk, magunkba kell néznünk, miben vagyunk adósak, aztán ki kell javítanunk hibáinkat.”
Marosán György, a Carbonex-Komló vezetőedzője: „Az idei szezon eddigi eredményei miatt kiemelten fontos volt ez a mérkőzés. Az ilyen találkozókat meg kell, hogy nyerjük – bár az ilyen ellenfél ellen ez nem kötelező kategória -, ezek azok a pontok, amelyek benn tudnak tartani bennünket. Nagyon messze vagyunk azonban még ettől, nehéz a tavaszunk, sok mérkőzés vár még ránk. Jó úton haladunk, büszke vagyok a játékosaimra, ahogy áthozták azokat az elemeket a mérkőzésbe, amire készültünk. A védekezésünk nagyon stabil volt, ez adta a különbséget, és támadásban is voltak szép egyéni teljesítmények, és csapatszinten is jó megoldásokat választottunk többször is.”
Melnicsuk Viktor, a Carbonex-Komló irányítója: „A mérkőzés közben volt egy olyan pont, amikor úgy éreztem, a Gyöngyös megadta magát, de a második félidő elején, amikor a Gyöngyös kicsit rátaposott a gázpedálra, féltem attól, hogy bent ragadtunk az öltözőben. Büszke vagyok a csapatra, hisz a félidőben is azt beszéltük, hogy ezt a meccset a védekezéssel tudjuk megnyerni – és bebizonyosodott, azzal is nyertük meg. Támadásban rendkívül türelmesen és okosan játszottunk. Voltak hullámvölgyeink, de megoldottuk. Amikor kellett észnél voltunk. Ez a győzelem egy nagy lépés előre, de dolgozunk tovább. Szeretnénk minél több hazai pontot begyűjteni, persze idegenben is kellenek a bravúrok.”